A kullancs
A kullancsok parányi, pókszabású, ízeltlábú
élősködők, amelyek többféle súlyos betegséget
terjesztenek. A kullancscsípés fájdalmatlan, a
kullancs maga így hosszasan észrevétlen marad.
Fertőződésre a vérszívás közben kerül sor.
A korokozók kizárólag a kullancsok lágyrészeiben
élősködnek, egyaránt lehetnek vírusok, baktériumok, de tartozhatnak az egysejtűek közé is.
A vizsgálatok szerint hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya,
agyvelő-gyulladást /enkefalitiszt/ okozó vírussal. Ennél gyakoribb a Lyme borreliosit, más
néven Lyme-kórt okozó baktérium: a Borrelia bugdorferi, amely száz kullancs közül tízben
megtalálható egész Európában. 
A kullancsok fiatal
alakja, a lárva
mákszemnél is
kisebb, hatlábú, és
szájszerve olyan apró
hogy képtelen a
vastagabb bőrön
áthatolni, bár felépítése
is, működése is az ivarérett példányokéhoz teljesen hasonló. A kullancslárva csak a rendkívül
vékonybőrű állatokból képes vért szívni: ilyenek az erdei rágcsálók /pockok, egerek/
újszülötjei. A szopós állatokba az anyai méhlepényen áthatolhatnak be a korokozók.
Így kezdődik el a fertőzési lánc, amely a kullancsok közvetítésével a kisebb-nagyobb erdei
állatoktól, hüllőktől, madaraktól a háziállatokon át az emberig tart. A kullancsok fertőzöttségi
aránya kétéves életük során emelkedik, így egyre veszélyesbbé válnak. Az állatról emberre
terjedő betegségeket zoonózisoknak hívjuk. A kórokozók hordozóit, fentartóit /pl. a
rágcsálókat/ rezervoároknak, az átvivőket /pl. a kullancsokat/ vektoroknak nevezzük.
Sajátos, hogy a kullancs egyszerre vektor és rezervoár. Ezen betegségek elleni védekezés
legbiztosabb módja azonban a megelőzés!
A kullancs csípése és a vérszívása fájdalmatlan, így a fertőződésre hosszú idő áll
rendelkezésre. A csípés során keletkezett nyílt bőrseb révén a kullancs és szervezet közötti
közvetlen közvetlen kapcsolat még fokozza a fertőzödés valószínűlését.
A legfontosabb tehát a kullancs csípés elkerülése!
A kullancsok füves, bokros, hűvös területeken élnek. Rejtőzködve, mert sem a fényt, sem
a szárazságot, sem a meleget nem kedvelik. Egyedfejlődésükhöz elengedhetetlen
a vérszívás. Az emberek vagy az állatok szervezetéből kiszívott vér azonban nem csak
a kullancsot táplálja, hanem a vérszíváskor a kullancsok testébe került különféle
kórokozónak is kiváló táptalajul szolgál. Így válnak a kullancsok - tulajdonképpen
ártatlanul- az állatról emberre átvihető betegségek terjesztőivé.
A Kullancs-csípés megelőzése
A legfontosabb az elővigyázatosság!
A rejtett életmódú vérszívók jelenlétét nem jelzik táblák, ránézéssel sem lehet a fertőzött
kullancsokat megkülönböztetni a többitől. Jobb tehát az elővigyázatosság. A tapasztalatok
szerint a kullancsok nem várnak a meleg májusig, aktivitásuk már akkor megkezdődik,
amikor az átlaghőmérséklet néhány fokkal meghaladja a fagypontot, és még a lombhullás
után is tart.
JÓ TUDNI!
Indulás előtt három nappal célszerű elkezdeni a Polybé tabletta szedését: naponta egy-két
szemet, testsúlytól függően akár többet is. A tabletta vizoldékony B-vitaminokból álló
tartalma ugyanis az izzadságmirigyben kiválasztódik, és az egész testet uralja ez a
kullancsok számára kellemetlen illat. Megelőző hatása olymértékű, hogy a kullancs-csípések
gyakorisága legalább 70-80% -kal csökken.
A vizoldékony B-vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek, másrészt
ártalmatlanok és a fölösleges mennyiség a vizelettel kiürül.
A bőrön alkalmazott kémiai kullancsriasztók /pl. Authan spray/ még hatékonyabban és
tartósan tartják távol. A kétféle védekezés együttes alkalmazása leghatásosoabb.
Kerüljük el a kullancsok élőhelyeit: a hűvös, nedves, árnyékos, füves,
bokros csalitot, cserjést és az erdőszéleket. A vadcsapásokon a
kullancsok különösen gyakoriak. Fontos tudni, hogy házfalak tövénél és
korhadt fatörzsek közelében szintén gyakrabban találhatók
Az erdőn és legelőn lehetőleg az úton járjunk a legelőkön, ne időzzünk sokat, mert az állatok
járta helyeken mindig több a kullancs, sohase telepedjünk le még rövid időre sem a legelőn,
azonnal tartsunk kullancs-vizitet.
Kirándulás előtt kedvenceinket különösen a kutyákat, kezeljük a kullancsokat és az egyéb
élősdit is elpusztító, elriasztó szerekkel. Ezer-másfélezer méter fölött már olyan száraz a
levegő, olyan kevés a növényzet, hogy nincsenek kullancsok. A fennsíkra vezető utakon
azonban mindig óvatosnak kell lennünk.
A minden elővigyázatosság ellenére bőrünkbe fúródott kullancsot mielőbb el kell
távolítani!
A kullancs az első órákban csak szív: először nyiroknedvet,majd vért
is. Kezdetben csak a kullancs szájszervén levő szennyeződés, illetve
az érzéstelenítésre és a véralvadás gátlására használt nyálban található
néhány baktérium, vírus kerülhet a szervezetbe.
A veszély négy óra után ugrásszerűen nő. A kullancs ekkor éri el a kapilláris
ereket, falukat átvágja, és a kiáramló vér megalvadását gátolva közvetlen kapcsolatba
kerül áldozata érrendszerével. A kullancs középbelébe kerülő vérben néhány óra alatt
felszaporodnak a korokozók és később kullancs minden lágy részébe, elvándorolhatnak.
Ekkor már a nyála is fertőzötté válik, a kórokozók is a nyílt bőrsebbe kerülhetnek.
Legfontosabb tehát a kullancs korai észlelése és mielőbbi óvatos eltávolítása.
Erre a célra nem szabad semmiféle izgató, ártó anyagot használni,
sem a sebet előzetesen fertőtleníteni, mert a kullancs béltartalmának
és a benne levő Lyme borreliosist okozó baktériumoknak, illetve más
fertőző anyagnak a nyílt bőrsebbe ürülését váltja ki.
HA UJJAL, KÖRÖMMEL, EGYSZERŰ CSIPESSZEL VAGY ROSSZUL
KIALAKITOTT KULLANCS-CSIPESSZEL, SZEMÖLDÖK-CSIPESSZEL PRÓBÁLJUK MEG
ELTÁVOLITANI A BŐRBE JUTOTT vérszívót, akkor minden ügyességünk ellenére
megnyomhatjuk a kullancs potrohát, és annak fertőzött béltartalmát a bőrsebbe, a saját
testünkbe, érrendszerünkbe préselhetjük. EZÉRT HASZNÁLJUNK SPECIÁLIS KULLANCS-
CSIPESZT. A kullancs feji része csak kitinből áll, semmi lágyrészt, így korokozót sem
tartalmaz ezért a bőrben maradva semmilyen veszélyt nem jelent.
A KULANCS-CSIPESZ HASZNÁLATA
Rozsdamentes acélból készült, rugós csipesz
hajlított szárheggyel. Az ütőhöz támasztva, majd
mutató és hüvelykujjal fölhúzva a fémhengert az
eszköz két szára szétnyílik, és alkalmassá válik
a kullancs megragadására anélkül, hogy potrohát
összepréselné. A szárakkal körbekerített kullancsra a fém hengert óvatosan kell
visszaengedni úgy, hogy a csipesz hegyével a kullancs kemény, feji részét a börfelszín
alatt vagy annak közvetlen közelében megfogja. Így elkerülheti, hogy a kullancs lágy
potrohának összenyomásával a fertőzött anyagot a nyílt bőrsebbe préselje.
A csipesszel rögzített kullancsot forgassa körbe! Bármelyik irányba!
A szúrt csatorna ekkor kitágul, a szájszerv cementszerű anyaggal történt rögzítése föllazul,
és a horgas alsó állkapocs sem akadhat a szövetekbe. Ezután kullancs egyetlen mozdulattal
Kihúzható, még akkor is, ha előzőleg erősen kapcsolódott a bőrhöz. Sikertelenség ismételje
meg a fenti lépéseket! Az eltávolítás után és másnap jódoldattal fertőtlenítse a csípés
helyét. A kullancsot égesse el! A kullancs eltávolítása után jegyezze fel a csípés idejét és
testrajzi helyét. Ha körülötte a bőrgyulladás nem csökken, hanem napról napra terjed,
ha bármily halványan kialakulna a körkörös bőrgyulladás, a LYME-FOLT, vagy a
későbbiekben leirt tüneteket, észlelné, akkor azonnal forduljon orvoshoz!
Kullancs terjesztette betegségek
Hazánkban a kullancsok által terjesztett betegségek közül embereken a leggyakoribb
kettő okoz gondot:
- a vírus által okozott fertőzés, amely régebben ismert és többnyire az ország nyugati és északi részein fordul elő.
- a baktériumok által kiváltott betegség, amelysokkal gyakoribb és a Föld mindenrészén megtalálható.
KULLANCS-ENKEFALITISZ
/VIRUSOS AGYHÁRTYA-, AGYVELŐGYULLADÁS/
Kizárólag idegrendszeri
gyulladással járó betegség, amelyre
az antibiotikumok hatástalanok.
A kórokozó vírusok a fertőzött
kullancsok nyálából már a kullancs
csípés első fázisában, vagyis
azonnal bekerülhetnek a
szervezetbe, a kialakuló nyílt seb
révén később közvetlenül a nyirok-, ill. a vérkeringésbe jutnak.
A betegség egy-három hetes lappangás után igen magas láz, kínzó fejfájás és a keringő
vírusok által okozott levertség, bágyadtság tüneteivel jelentkezik. A láz olykor 39 Celsius-fok
felé is emelkedhet, de néhány nap után átmenetileg megszűnik. A betegség fennállását a
második lázas szakasz jelzi. Ez egy héttel később jelentkezik, és a központi idegrendszer
megbetegedéséből fakadóan a következő tünetek lépnek fel: a lázas, fejfájással
(depresszióval és memóriazavarral) küzdő betegre heves hányinger tör. A kimerüléssel,
gyengeséggel küzdő beteg izom-, ízületi fájdalmaktól gyötörten szédül. Az erős fények
nagyon zavarják, és az ingerszegény környezetet keresi. Az agy érintettsége miatt görcsök
és bénulások, valamint tarkómerevség, s egyéb szövődmények léphetnek fel, melyek a
teljes vagy részleges gyógyulás kimenetelét erősen befolyásolják. A betegek 15-20%-a
maradandó szövődményekkel gyógyul, 1-2%-uk pedig a leggondosabb kezelés ellenére
meghal! A kórokozok a helyi nyiroksejtekben, szaporodnak, a 3-5 napon már tömegesen
kerülnek a keringésbe, és elérik az idegrendszert. Itt elsősorban az idegsejteket támadják
meg, és tovább szaporodnak. A vírusok- keringésük alatt- a beteg, esetleg tünetmentesnek
látszó állat nyálában, vizeletében is megjelennek. A tej szintén tartalmazhat vírusokat, ezért
kerülni kell a nyers tej fogyasztását.
A kullancs enkefalitisz elleni
védőoltás igen hatékony.
Biztonságos megoldást jelent az
évekig védelmet adó aktív
immunizálás, amelyet védőoltás-
sorozattal érhetünk el. Ezzel már
előre felkészítjük a szervezetet egy
későbbi esetleges fertőzésre: a
termelődő ellenanyagok, és szervezet többi védekező rendszere ugyan is képes
semlegesíteni, elpusztítani a kullancs-csípéskor bejutó vírusokat. Az első két védőoltást
az egyetlen kullancsmentes évszakban, télen a legjobb beadatni. Az oltás ellőtt és után
két héttel fokozottan vigyázni kell, hogy ne érje kullancs-csípés az oltott személyt.
A védőoltásnak káros következménye nincs. Háziorvosa közreműködésével bárki
részesülhet a védőoltásban. Ha valaki még nem kapott védőoltást és fertőzött területen
érte a kullancs-csípés, a csípést követően, de legfeljebb 72 órán belül, a vírusos betegség
ellen passzi védelmet adó oltás alkalmazható. Ez a fajta védelem legfeljebb egy hónapig tart. 
Hogyan mutatható ki biztosan a vírus- okozta agyvelőgyulladás?
Igazolása kórházban, a betegség kezdetén és a két héttel később vett
vérmintából nyert savopár, ill., az agyvíz szerológiai vizsgálatával történik.
A kezdeti szakaszban szinte kizárólag korai, IgM- típusú ellenanyagok mutathatók ki,
később már magas koncentrációban jelennek meg az IgG- típusú ellenanyagok is.
A LYME BORRELIOSIS
A Lyme-kór kullancsok által terjesztett
bakteriális fertőzés következménye, ezért
antibiotikumokkal gyógyítható.
A LYME BORREJIOSIS GYANÚJELEI:
Kullancscsípés után néhány napon belül
kialakulhat az ún. "nyári influenza" tünet
együttese: mérsékelt láz, izomfájdalom, nyirokcsomó, duzzanat, enyhe fejfájás,
torokfájdalommal vagy a nélkül. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni! 
A Lyme borreliosis egyetlen diagnosztikus, más
betegségeknél nem észlelhető tünete a Lyme-folt:
körkörösen terjedő, kokárda-szerű bőrgyulladás,
amelyet ritkán égő érzés, fájdalom, esetleg viszketés
kísér. A kokárda közepén a görcse található.
Előfordul, hogy már röviddel a fertőződés után kialakul
az idegrendszer betegsége: ideggyulladás, vagy
agyhártya- és agyvelőgyulladás jelentkezik.
A Lyme korban szenvedőket a ma elérhető antibiotikumokkal teljesen meglehet
gyógyítani!
Tudni kell azonban, hogy minél előbb ismerjük föl, minél előbb kezdjük gyógyítani ezt,
betegséget, annál kevésbé kell ismételni az antibiotikus kúrát, annál inkább számíthatunk
a teljes gyógyulásra.
